ELÉRHETŐSÉG

Postázzuk a ketreceket vagy fürjtojásokat!

2017-től hagyományos gazdasági fürjek & Óriás fürjek is rendelhetőek!

Budai Attila Károly E.V.
Dunavecse 6087 Epreskert utca 26/b
Statisztikai azonosító: 51375186479123103
ŐSTERMELŐ: 1916306
MVH kód: 1014108572
NÉBIH kód: 9194423
FELIR kód: AA3348536
Tartási azonosító: 7844236
Kistermelő kód: 02T 0554
Kistermelő kód: 02T 0580
Adószám: 51375186-2-23
Nyilvántartási szám: 52664410
Adatvédelem: NAIH-91629
NAK Kamarai azonosító: S608700474411

0620 207-207-0

info@furjketrec.hu

Dunavecse közvetlenül a Duna bal partján helyezkedik el, a Dunaújvárossal ellentétes oldalon. A folyó vecsei szakasza 4,5 km hosszú. A település mellett halad át az 51-es főút, határát pedig az M8-as autópálya nyomvonala érinti. Belterülete hullámos felszínt mutat, legmagasabb pontja a Rózsadomb. Tengerszint feletti magassága 105 m. A hozzá legközelebb elhelyezkedő települések: Apostag (délre: 4 km), Kisapostag (nyugat: 5 km), Szalkszentmárton (észak: 10 km). A legközelebbi nagyváros Dunaújváros (7 km). Dunavecse és Apostag között kerékpárút épült a Duna mellett.

Dunavecse nevét az 1332–1334. évi pápai tizedjegyzék említette először, ekkor egyházilag a váci egyházmegye szigetfői főesperességéhez tartozott, majd 1404–1405-ben Fejér vármegye solti járásához csatolták.

A 15. század elején a Tetétleni család birtoka, a 16. század közepén, a mohácsi vész utáni korszakban Laski Jeromos († 1541) birtokába került, majd a 17. század közepén a Földváry család lett a település birtokosa.

1610-ben a reformátusok itt zsinatot tartottak. A református egyháza 1626–1629 közötti években már fennállt. Református templom 1640-ben épült. A település a török hódoltság alatt sem pusztult el. 1691-ben egy egész porta után 50 forint katonaélelmezési költséget és 1695-ben 4 portát vetettek ki rá. Ekkor egyike volt a vármegye legnépesebb községeinek. Az 1720. évi összeíráskor 122 jobbágyháztartást találtak itt, és ekkor tisztán magyar lakosai voltak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még mindig a Földváry család birtokaként szerepelt Tetétlen (Dunatetétlen), Ölle (Szülleölle) és Szölle nevű, Hartához tartozó pusztákkal együtt. E családon kívül ekkor még Jelenffy Lénárt János is birtokosa volt. 1761 július 7-én országos-, 1832. április 26-án pedig hetivásárok tartására is kiváltságot nyert. 1866-ig a Földváry család osztatlanul bírta itteni birtokait. 1866-ban a család megosztozott az ősi javakon, ezek egy része idegen kézre jutott.