Fürj ketrecek Nevelő Fürj Ketrec

Nevelő Fürj Ketrec

Közzétéve
2016.11.07. 

Nevelő Fürj ketrec körbe plexivel!

nevelő fürjketrec

nevelő fürjketrecFokonként állítható szabályzóval (jobb és baloldali foglalat)

Hőmérővel tudjuk kontrollálni

Középen állandóan világító körtével (nem kötelező)

nevelő fürj ketrec

nevelő fürj ketrec

nevelő fürjketrecek

nevelő infra

100cm x 60cm és 40cm magas

A csomag tartalma:

  • 2db táptartó egy a naposaknak és egy nagyobb nyitható
  • 2db önitató előre telepítve csövekkel
  • 2db trágyakihúzó
  • 2db új infra lámpa
  • 1db hagyományos égő
  • méretre vágott „szőnyeg”

Idén már nem lesz de jövőre veszünk még magunknak így rendelhető pár db és ami megmarad azt átadhatom a tavasszal

39.000Ft Személyesen vagy…

Postával házhoz utánvét Törékeny + 3490Ft

A keltetés leggyakoribb formája a keltetőgép használata. Keltetőnek nevezzük azt a berendezést, melyben biztosítjuk a kelési hőmérsékletet és páratartalmat, s melyben a tojásokat forgatjuk. A keltetés során a tojásokat naponta forgatni kell, de az első három és utolsó három napon a tojásokat nem tanácsos a forgatni.

A keltetés optimális hőmérséklete 37,2 – 37,6 C. Az optimális páratartalom 85-95%. Ez azt a célt szolgálja, hogy a tojások haja megpuhuljon.

Nagyon fontos momentum a szellőztetés, mivel a fejlődő embrió is levegőzik. Száz vagy több tojás zárt térben hamar telítődik elhasznált vagy mérgezett gázzal, ezért a szellőztetés elsődleges. A tojásforgatás időszakában általában napi kétszer, a keltetés végén (kb. 15. naptól) napi háromszor szükséges.

Minden keltetőgépben van egy ventilátor, melynek szerepe, hogy a beállított hőmérséklet és a párás levegő egyenlő részben szóródjon szét a beltérben, tehát a levegőztetés is elengedhetetlen.

A fürjtojás keltetés fontos momentuma a hűtés, ami nem azonos a levegőztetéssel. Lényege a tojás felforrósodásának elkerülése. A tojás optimális hőfoka úgy állapítható meg, ha szemhéjunkra helyezzük és nem érezzük forrónak. Ha valamely szerkezetnél nincs hűtés funkció, gyakori szellőztetéssel vagy a fűtés időnkénti kikapcsolásával (15-20 percre) oldható meg a hűtés.

A keltetés elejétől a végéig tiszta vízzel párásítsunk, ez is elmaradhatatlan.

Az utolsó három napban a tojásokat permetezzük langyos ecetes vízzel, ez elősegíti a kemény fürjtojáshéj felpuhulását. A 14. napon a tojásokat meg kell lámpázni, s a fiatlan tojásokat el kell távolítani. Ekkor már hallani kopogásokat, halk csipogást. A csibék először kilukasztják a tojás héját, majd pihennek 6-12 órát és aztán repesztenek és kibújnak. Ha 12 óra elteltével sem sikerült a csibéknek kirepeszteni a tojáshéjat, akkor lehet rajtuk segíteni, különben befulladnak.

A tojáskeltetés során a japán fürj csibéje tojásából  a 17-18. napon bújik elő. Az új tartásmódnak köszönhetően nem ritka, hogy maga a fürjkotlós kelti ki a csibéit és azok a 18-19. napon ki is kelnek. A gépi keltetésnél a tojások száma a gép befogadó képességétől függ, kotlóssal történő keltetésnél ez kb. 7 tojásban maximálható. (Forrás – http://www.furjtojas.eu/furjtojas-keltetes/)

70 cm-es Fürj ketrec – 120 cm-es Fürjketrec – 130 cm-es Fürj ketrec – 200 cm-es Fürj ketrec – Fürj Önitató